Csánk sérülés
Előbb a tulajdonos maga próbálkozott, esetleg gyógyító emberhez, népi lódoktorhoz fordult.
LÓBETEGSÉGEK, NÉPI GYÓGYMÓDOK
Csánk sérülés, uradalmi állatgondozók, lókereskedő cigányok közül váltak ki azok a kisebb-nagyobb körzetben elhíresedett gyógyító emberek, akik a népi gyógymódok mellett patikaszereket is alkalmaztak Katona I. A ló hibáinak, betegségének felismerése hozzátartozott a lótartók szakértelméhez. Jó gazda azonnal látta a ló hibáját hajlott hátú, lógó fülű, járása kaptás, kaszás vagy cseberbelépő és rejtett betegségét: kehes, pókos, vak, rokkant Varga Gy.
A nagypénteki lóúsztatás csánk sérülés, ami a ló rühösségét volt hivatva megelőzni, illetve a boszorkányok rontását lehetetlenné tevő fokhagymakoszorú, a mágikus jelek az istálló ajtaján, ablakán, szelemenén — hasonló céllal — arra mutatnak, hogy egykor a mágikus bajmegelőző, bajelhárító szokásoknak nagyobb szerepe volt a népi lótartásban Madarassy L.
MMOK-Kutyák ortopédiai megbetegedései
Azonban a lóbetegségek gyógyításában közel négy évszázad óta egyre növekszik a racionális eljárások, a gyógyszerek és a műtéti beavatkozások szerepe. Ez a munka még számtalan kiadást megélt, s a kalendáriumokban közölt részletek révén is közel négyszáz éven át közkézen forgott.
Egyik Rendes lovasgazda és kocsis körültekintően óvja lovait a megbetegedéstől. Amikor megered az eső, előbb takarja be a lovát, mint saját magát. Nyáron árnyékban, hűs helyen köti meg, nehogy napszúrást kapjon a ló. Itatás csánk sérülés egy-két kilométeren csak lépésben hajtja, mert félti a tüdőgyulladástól. Óvja lovát a megerőltetéstől, a sérülésektől, hirtelen zabálástól stb. Pusztainé Madar I. A ló sajátos, veszedelmes betegsége a kehesség, a keh.
Összefoglaló neve ez a légzéssel és a tüdővel kapcsolatos betegségeknek. Csikókehnek mondják a mirigykórt és az idősebb lovakon először jelentkező valódi kehességet is.
A ziháló, köhögő ló legyengült, s a kehét csak rövid időre tudták megszüntetni. Reszelt tormát, büdöskővirágot adtak neki, a lókupec cigányok pedig kénport, ami csupán addig nyomta el a ló kehét, amíg a vásáron túladtak rajta Nagy Czirok L.
Csánk stabilizáló
Heveny gyulladásokat ereléssel, vércsapolással venaesectio kezeltek. A túlzott abrakolás által okozott vérbőséget is érvágással, 1—2 liter vér elvételével szüntették meg.
Vízálló fedőréteg szövet erősítéssel, a legerősebb a piacon — független laboratóriumi tesztek igazolják. Hab szőnyeg egy műanyag fóliába zárva pára kizárással. Rögzítés alumínium lécekkel és galvanizált szegekkel történik. A telepítési útmutató minden szerelési utasítást tartalmaz.
Ugyanis az ínyen levő gyulladást csánk sérülés kovács kis csánk sérülés felnyitotta. Erre a beavatkozásra kevés lovasgazda vállalkozott. Pásztorok, kovácsok, lovari cigány gyógyítók végezték az érvágást, s esetenként 50— kg búza, vagy annak az ára volt a fizetségük Katona I. Az érvágást bicskával vagy speciális érvágó eszközzel, pattintóval végezték.
Végül a vágott sebet tűvel, cérnával összevarrták. Az érvágás és a ló szemén keletkező hályog lefejtésének műtéti módját egyébként már egy ban Csíksomlyón keletkezett kézirat is pontosan leírja Balló I. A lógyógyítás eszközei: a zabla a ló szájának szétfeszítéséhez farkasfog kiütésekor; b kapicán vas szilaj lovak fárasztásához körülSzentes Csongrád vm.
A lópata védelmének eszközei körül : c lótalptisztító kés botóka ; d—e patatisztító kés; f lópatkó régi forma ; g lópatkó új forma ; h—i lópatkó fájós lábra, Őriszentpéter Vas vm.
Havivakság, szemhályog ellen békateknőt porrá törtek, porcukorba keverték és a ló beteg szemébe fújták. A hályogot tojás, timsó és cukor elegyéből készült folyadékkal kenegették. Többszöri kezelés után levált a hályog. Székely lószakértők szerint az erdélyi csánk sérülés nem bántja a havi vakság, de az Alföldről származó lovakat a legelőn is utoléri Hankó B. Amikor a lónak csánk sérülés van, ami hátul található és túlnő a többi fogán, nem tudja megrágni a takarmányt.
Ez a fog sérti az ínyét, a pofája habzik, nyálzik. A sok munkától megtört lovak betegségét, a kelevényt, mirigyet és görcsöt a ló szügyén a bőr alá fűzött tályoggyökérrel Thallictrum flavuma fekete hunyor Radix Hellebori nigri gyökerével gyógyították. Csongrádon, Hódmezővásárhelyen táragygyökeret tavaszi hérics, Adonis vernalis L.
Erős méregtartalma miatt óvatosan adagolták.
Egy súlyos sántaság anatómiája
Előfordult, hogy félcentis darabját répába, burgonyába rejtve etették meg a jószággal. Általánosabban elterjedt a táragyos pálinka. Kis gyökérdarabkát pálinkába áztattak és megitatták a beteg lóval Katona I. A tályoggyökeret az alföldi lovasgazdák előtt felvidéki szlovák és magyar gyógyfüvesektől, később pedig hetivásárokon szerezték be.
Minden háznál kéznél volt, mert tartalékoltak belőle az asztalfiában. A Dél-Dunántúlon himpók, impók, a Kiskunságban csánkisztánpók a ló lábának csánkján támadt csomó neve, valójában kinövés, amely sántaságra vezet.
Térdpók, madárpók, fricnipók, vízpók a test más részein keletkező kinövések, káros görcsök neve Herman O. Úgy tartják, a szomjúság okozza és a hirtelen vízivás.
Ecettel, szesszel dörzsölgetik, azonnal elmasszírozzák a duzzanatot, mert kezelés nélkül el is pusztulhat miatta a jószág. Tetvesség, rüh gyakran előfordult a párás, tüzelős istállókban. Ilyen esetben dohánylevél főzetével vagy kreolinos oldattal mosták le a lovat. Palócföldön a rühös bőrfelületet zsírral kenegették.
Hámos lovaknál gyakran fordul elő vizeletrekedés, aminek gyógymódjai, gyógyszerei változatosak párolás, pálinka és petróleum itatása. Közismert lóbetegség a kólika és a felfúvódás is.
- Térdfájdalom kattan, ha meghajlik
- Az állatoknál.
- PIHENŐMATRACOK ÉS GUMISZŐNYEGEK | Magyarország | Bosmark
- Csánk stabilizáló
- Vállatok és fájdalom a vállízületben
- MMOK-Kutyák ortopédiai megbetegedései - Integral Dog
- LÓBETEGSÉGEK, NÉPI GYÓGYMÓDOK | Magyar néprajz | Kézikönyvtár
- Egy súlyos sántaság anatómiája | Mozsi major
A Tiszántúlon hevertetéssel, ecetes vízzel, szódabikarbónával, pálinkával, petróleumos petrezselyemmel, záptojással gyógyították. Korondon Udvarhely m. A lovak gyógyításához értő kovácsokat egyes uradalmakban és a lovas katonaságnál már a 16— Fő feladatuk a lópata védelme, kezelése, vasalása. Az Alföld parasztsága a köves utak kiépítése előtt nem szokta lovait vasaltatni. Kovács tudta rendbe szedni körömkéssel, körömszedő csánk sérülés, reszelővel Ecsedi I. A patkolás a leggyakoribb kovácsmunka, melynek leírását e sorozat máshol adja vö.
MN III: Kovácsaink számos patkófajtát alkalmaztak a pata sérülésétől, betegségétől függően fedeles patkó, mankós patkó, csukott vas, sráfos patkó, kényszervas, lapos patkó. Gyógykovácsokat a lovas katonaság és a csendőrség a Legjobbjaik ügyesebbek voltak az állatorvosoknál Nagy Csánk sérülés L.
Magyarországon az állatorvosi tudományok intézményes oktatásának óta több mint két évszázados múltja van Paládi-Kovács A.
