Csípőízületek oldalsó felosztással
Feszes ízületek[ szerkesztés ] Vannak ízületek, amelyek tényleges mozgásra alkalmatlanok, mert ízületi felszíneik szabálytalanok, szalagkészülékük pedig igen feszes feszes ízületek. Ilyen pl.
Tartalomjegyzék
Ezek a ízületek is hozzájárulnak azon képződmények rugalmasabbá tételéhez, valamint statikai stabilitásához, amelyek alkotásában részt vesznek. Egytengelyű ízületek[ szerkesztés ] Az egytengelyű ízületeknek két alaptípusa van: a forgóízület articulatio trochoidea és a csuklóízület nem tévesztendő össze a kézcsuklóval!
Az előbbinél a forgástengely a csont hossztengelyével esik egybe articulatio trochoideaa forgás tengelye közel megegyezik az ízület tengelyével, ilyen az első két csigolya ízesülése articulatio atlantoaxialisvalamint az orsócsont és a singcsont mindkét ízesülése articulatio radioulnaris proximalis, distalis. A ginglymus tengelye az ízesülő csontok tengelyére merőleges.
Funkcionális anatómia I.
A legtisztább formáit az ujjpercek közötti ízületek jelentik articulationes interphalangeae vagy IP ízületek. Kéttengelyű ízületek[ szerkesztés ] Ide kétféle ízület sorolható: a tojásízület ellipszoid ízület és a nyeregízület articulatio sellaris. A tojásízület felszínei ellipszoid testek forgástengely körüli forgatásának lenyomatához hasonlóak.
Két forgástengelyük - egy rövidebb és egy hosszabb - mentén képesek elmozdulni. Típusos példája az orsócsont és a kéztőcsontok közötti ízület articulatio radiocarpalisamelyben hajlítás és feszítés, valamint közelítés és távolítás pontosabban ulnaris és radialis abdukció lehetséges.
Sajátos és egyedülálló az emberi szervezetben a csípőízületek oldalsó felosztással alapízülete articulatio carpometacarpalis pollicis. Elvileg kéttengelyű ízület articulatio sellarisamelynek alapmozgásai a hajlítás és feszítés flexió - extensióközelítés és távolítás adductio - abductioa tenyérrel és a többi ujjal szembehelyezés és újra a tenyér síkjába hozás oppositio-repositio.
Navigációs menü
Ez utóbbi tulajdonság adja az anatómiai alapját az emberi kéz ügyességének és sokrétű funkcióinak. Hozzá tartozik az ízület sajátosságaihoz, hogy laza ízületi tokja, valamint gazdag, sokrétű izomzatából következően lényegében szabad ízületként működik.
Gömbízületek, soktengelyű ízületek[ szerkesztés ] A gömbízület esetén az ízületi fej egy gömbfelszín részlete, az ízületi árok pedig annak benyomata. A gömbízületek articulatio spheroidea geometriájukból adódóan igen sokrétű mozgásra képesek, lényegében valamennyi tengely kombinációjával.
Ezért is nevezik szabad ízületnek. Az emberi testben, alaki tulajdonságaik alapjánkét szabad ízületpár van. Az egyik a felső végtag alapízülete, a vállízület articulatio humeria másik az alsó végtag alapízülete, a csípőízület articulatio coxae.
Bár mindkét ízületpár azonos kategóriába tartozik, a terhelés és a funkció jelentős eltérésekhez vezet. Míg a vállízület a felső végtag szabad mozgásait biztosítja, és ennek megfelelően anatómiai felépítése is a lazaságot és mozgékonyságot és a viszonylag kisebb terhelhetőséget adja, a csípőízület szerepe a test súlyának viselése és stabilitásának biztosítása.
Utóbbinál ez az anatómiai felépítésben is kifejezésre jut. Sokkal stabilabb felépítésű, mind az ízületi fej és az ízületi árok arányait, mind szalagkészülékét és egyéb erősítő képződményeit tekintve.
Izületi fájdalom a kézben adódik, hogy míg a vállízület ficama viszonylag gyakori, a csípőízület ficama szinte nem is fordul elő, mert az erőbehatások hamarabb képesek a combcsont nyakának, vagy a combcsontnak a törését okozni, mint a csípőízületet csípőízületek oldalsó felosztással.
A ficam az az állapot, amikor túlzott erőbehatás következtében az ízületi fej elhagyja az ízületi árkot, és ebben a helyzetében külső beavatkozás nélkül tartósan megmarad.
