Lengyel közös előkészületek


Valois Henrik[ szerkesztés ] Zsigmond Ágost lengyel király gyermektelenül halt meg, így kihalt a Jagellók férfiága. Elkezdődött az első interregnum. A törvény szerint az állami hatalmat Jakub Uchański Lengyelország prímása, mint interrex vette át. Összegyűlt egy rendkívüli szejm, [3] ún. Mindegyik nemesnek joga volt részt venni az uralkodó választásában. Az interregnum korában úgynevezett csuklyás bíróságok sądy kapturowe [4] gyakorolták a bírói hatalmat.

lengyel közös előkészületek

A vallásszabadságot az úgynevezett varsói konföderáció [5] biztosította. Köztársaságban minden királyválasztáskor az interregnum korában ilyen állami berendezkedés alakult ki. A lengyel közös előkészületek trónra pályáztak Habsburg Ernő osztrák főhercegIV.

Iván orosz cárIII. János svéd király és Valois Henrik herceg, IX. Károly francia király öccse. Megszavazták azokat a dokumentumokat is, amelyeket Henriknek alá kellett írnia a koronázás feltételeként. Mivel Henrik még nem volt Lengyelországban, ő nevében a francia követ írta alá. Ezek a következők voltak: Henrik-cikkelyek lengyel nyelven artykuły henrykowskie, latinul articuli Henriciani — megváltozhatatlan törvények, amelyek a hatalom gyakorlására vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazták, és meghatározták a szejm és király közötti kapcsolatokat, pacta conventa latinból megegyezett feltételek — a király személyi kötelességeit tartalmazó dokumentumok ma választási ígéreteknek hívnánk.

A dokumentumokkal a nemesség kifejezte abbeli félelmét, hogy Henrik abszolút hatalmat vezethet be Lengyelországban, és meg akarta előzni ezt. Ettől fogva mindegyik megválasztott királynak alá kellett írnia a Henrik-cikkelyeket és a pacta conventát koronázása előtt: a Henrik-cikkelyek mindig ugyanolyanok maradtak, a pacta conventa viszont királytól függően változott. Az új uralkodó koronázása A király nem beszélt latinul, és noha kitartóan részt vett a szenátus ülésein, nem tudott értekezni a szenátorokkal és az alattvalókkal.

Ezért franciákkal vette körül magát, és kerülte a lengyeleket, ami tovább csökkentette az iránta érzett rokonszenvet. Amikor májusában meghalt IX.

Lengyelország a második világháborúban

Károlyés a helyzet Franciaországban polgárháború kitörésével fenyegetett, a lövés fájdalom a láb ízületében francia társai rábeszélésére június án éjjel elmenekült Lengyelországból. Párizsba érkezve Franciaország lengyel közös előkészületek lett III. Henrik néven, és nem szándékozott visszajönni Lengyelországba, bár a nemesek felszólították a visszatérésre.

Báthory István Jan Matejko képén Jan Zamoyski kancellár tavaszán kihirdették Valois Henrik hivatalos trónfosztását, a második interregnum kezdetét és az új választások előkészítését. Többek között a következők pályáztak: II.

Duda Lengyelországa

Miksa német-római császárFjodor orosz cárfiII. December én a szenátus azaz a főurak és a főpapok Miksát választották, ami kihívta a lengyel közös előkészületek szigorú tiltakozását, mert ők Jagelló AnnánakÖreg Lengyel közös előkészületek király lányának a pártján álltak és az ő férjét, Báthoryt kiáltották ki királynak december én.

lengyel közös előkészületek

A kétféle választás polgárháborúval fenyegetett: Miksát Litvánia, Királyi Poroszország [6] és Krakkó támogatták. Csak a Báthoryt támogató hadosztályok erődemonstrációja kényszerítette rá az ellenségeit, hogy megbéküljenek az új uralkodóval. A legkeményebben Gdańsk ellenkezett az új királlyal.

Account Options

Ennek a városnak mindig különleges jogai voltak, ami összekapcsolódott gazdaságával és kereskedelmi helyzetével. Gdańsk kiváltságai nagy mértékben függetlenítették a várost Lengyelországtól, és a Jagellók próbálták elvenni azokat. Gdańsk arra számított, hogy ha elismeri Habsburg Miksát királynak, cserébe visszaszerezheti a régi kiváltságokat.

Fontos szerepet játszott az is, hogy Gdańsk népességének többsége német volt.

Bejelentkezés

Báthory úgy döntött, hogy erővel töri meg Gdańskot, ebben azonban a köznemesség nem támogatta. A város ostroma Decemberben a király visszavonult, szerződést kötött Gdańskkal.

lengyel közös előkészületek

A városi hatóság kötelezte magát, hogy lerója a királynak járó tiszteletet és kártalanítást fizet, cserébe pedig visszakapta kiváltságait. Báthory legközelebbi munkatársa Jan Zamoyski kancellár volt, aki segített neki a korona megszerzésében, és részt vett Pszkov ostromában lásd alább. Kancellárként a királyi hatalom megerősítésére törekedett, és ő vezette a király Törökország- és Habsburg-ellenes külpolitikáját.

Háború Oroszország ellen[ szerkesztés ] Bővebben: livóniai háború Kihasználva, hogy Lengyelország Gdańsk ellen harcolt, júliusában a fő orosz hadsereg IV. Iván személyes parancsnoksága alatt belépett Livóniába. Szeptember közepéig elfoglalt 27 várat, csak Riga maradt lengyel kézben.

Navigációs menü

A lengyel ellentámadás azt eredményezte, hogy közepéig Lengyelország visszaszerzett 17 livóniai várat, de Báthory csak júniusában üzent formálisan hadat. Augusztusban a lengyelek elfoglalták Polackotmajd szeptemberétől februárjáig sikertelenül ostromolták Pszkovot.

Közös szurkolás lengyelekkel a lengyel-orosz meccs előtt (Eb 2012 - Varsó)

Vasa Zsigmond[ szerkesztés ] III. Halála után a választás Pályáztak: Zsigmond svéd királyfi III. Habsburg Miksa osztrák főherceg II. Habsburg Rudolf császár öccse, így II.

Jagelló Ulászló dédunokája. Zsigmondot Jan Zamoyski kancellár is támogatta. Mindkét választás törvényes volt, mert mindkét jelöltet a püspökök nevezték ki, ezért a választást erővel döntötték el.

Ősszel Habsburg Miksa hadserege megostromolta Krakkót, de november én Jan Zamoyski — ekkor már a korona nagyhetmanja hetman wielki koronny[8] azaz a koronai [1] hadsereg főparancsnoka — legyőzte őt és Krakkótól nyugatra űzte. December 9-én Vasa Zsigmond megérkezett Krakkóba; a következő napon tanácskozott a koronázási szejm, és december én a Wawelben megkoronázták Zsigmondot. De Miksa még nem adta fel királyi terveit.

A harc ellene Március 9-én II.

A tragédia okainak vizsgálata, közösségi feldolgozásának mikéntje, politikai következményei megváltoztathatják a lengyel politikát. Kilencvenhatan vesztették életüket. A fekete dobozok tartalma lapzártánkkor még nem ismeretes a nyilvánosság előtt, és a baleset lefolyásáról csak az orosz légiirányítás meg a kevés szemtanú beszámolóira hagyatkozhatunk.

Rudolf császár egyezményt kötött, amelyben kötelezte magát, hogy nem fog beavatkozni a lengyel ügyekbe. Édesanyja, Jagelló Katalin buzgó katolikusnak nevelte, csodálta a Habsburgokat főként a család spanyol ágát a katolikus hit védelmére és terjesztésére irányuló erőfeszítéseik miatt, és AnnátII. Károly osztrák főherceg lányát, vette feleségül. Emiatt Zamoyski, bár kezdetben segített Zsigmondnak a hatalom megszerzésében, fő ellenfelévé vált, mert soha nem állhatta a Habsburgokat.

Zsigmond átköltözött az udvarával Krakkóból Varsóba. Régóta gondolkozott ezen Varsó központi fekvése miatt: a város a lengyel-litván állam két fővárosa, Vilna és Krakkó között helyezkedett el, fontos tartományok Pomeránia, Livónia viszonylagos közelségében. A lublini uniótól Varsó volt a szejm állandó székhelye is. A király döntését a krakkói Wawel tűzvésze is sürgette. Ettől az évtől fogva Varsót Lengyelország fővárosaként ismerik el, bár a hivatalos fővárosa továbbra is Krakkó maradt, a szerepe azonban a királyok koronázására szorítkozott, az állami hivatalok Varsóba költöztek a királlyal együtt.

lengyel közös előkészületek

Porosz Hercegség[ szerkesztés ] Már II. Zsigmond Ágost korától kezdve gyengült a lengyel királyok helyzete a Porosz Hercegségben. Báthory István beleegyezett, hogy a gyámságot az elmebeteg Albert Frigyes porosz herceg fölött unokatestvére, György Frigyes ansbachi herceg vegye át; cserébe György Frigyes segítette a királyt az Oroszország elleni háborúban.

A gyámság ténylegesen régensséget jelentett. György Frigyes halála után, III. Vasa Zsigmond király átruházta a lengyel közös előkészületek Joachim Frigyes brandenburgi választófejedelemre és azután utódjára, János Zsigmondra. Célja az volt, hogy Poroszország ne nyugtalanítsa Lengyelországot az Oroszország és Svédország elleni háborúk során.

Ezért ben János Zsigmond megkapta az örökösödési jogot Albert Frigyes gyermektelen halála esetére — ami meg is történt ban. Ezt a jogot átvették János Zsigmond utódai is, elsőként György Vilmos. Ily módon jött létre Brandenburg és Poroszország perszonáluniója, amely később fenyegetést jelentett Lengyelország számára.

A brandenburgi választófejedelmek Poroszország uralkodóiként kötelesek voltak hűbéresküt tenni a lengyel királyoknak, de glükózamin-kondroitin genetikai még ez alól a kötelesség alól is fel voltak mentve.

Ilja Repin : A zaporozsjei kozákok levelet írnak a szultánnak Első problémák a kozákokkal[ szerkesztés ] A kozákoknak nevezett népcsoport a Dnyepermenti Ukrajna — Ukraina Naddnieprzańska.

Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697)

A bevándorlás oka többféle volt: elmenekülő jobbágyok, botrányokozók és bűnözők, olyan emberek, akik elmulatták lengyel közös előkészületek vagyonukat. Egy idő után a tatár támadások hatására létrehozták a hadi demokrácia elveire alapozott társadalmat. Kereskedelemmel, halászattal, vadászattal és fosztogató hadjáratokkal foglalkoztak. A kozákok száma a központi hatalomtól való függetlenséggel együtt folyamatosan növekedett. A lengyel nemesség nem akarta felszámolni őket, mert segítették védeni Lengyelországot a tatároktól és törököktől; másrészt viszont nem is tehette magával egyenlővé őket, mert túl sokan voltak.

Cseh—Morva Protektorátus. Sztálin határozottan ellenezte ezt, ő egyszer s mindenkorra fel akarta számolni a lengyel államot.

Ezért a hatalom létrehozott egy úgynevezett lajstromot lengyelül: rejestr ; az ide beírt kozákok zsoldot kaptak és független emberek lettek. Az összeírásokon kívül rekedteket — mivel nem volt semmilyen foglalkozásuk és legális megélhetési forrásuk — az a veszély fenyegette, hogy a nemesek hamarosan saját alattvalóikká teszik őket.